forked from zuraglal/most
-
Notifications
You must be signed in to change notification settings - Fork 0
/
Copy pathnap.html
287 lines (268 loc) · 18.4 KB
/
nap.html
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66
67
68
69
70
71
72
73
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
89
90
91
92
93
94
95
96
97
98
99
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
120
121
122
123
124
125
126
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
140
141
142
143
144
145
146
147
148
149
150
151
152
153
154
155
156
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
173
174
175
176
177
178
179
180
181
182
183
184
185
186
187
188
189
190
191
192
193
194
195
196
197
198
199
200
201
202
203
204
205
206
207
208
209
210
211
212
213
214
215
216
217
218
219
220
221
222
223
224
225
226
227
228
229
230
231
232
233
234
235
236
237
238
239
240
241
242
243
244
245
246
247
248
249
250
251
252
253
254
255
256
257
258
259
260
261
262
263
264
265
266
267
268
269
270
271
272
273
274
275
276
277
278
279
280
281
282
283
284
285
286
287
<!DOCTYPE html PUBLIC>
<HTML lang="hu-HU">
<HEAD>
<META http-equiv="Content-Type" name="viewport" content="text/html; charset=UTF-8; width=device-width; initial-scale=1">
<STYLE type="text/css">
* { box-sizing: border-box; }
BODY {
text-indent: 0px;
font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;
font-size: 14pt;
font-style: normal;
font-weight: normal;
direction: ltr;
background-color: #000;
color: purple; /* Something ugly so that we notice it for first reading. */
text-align: left;
}
BODY > H1, BODY > H2, BODY > H3, BODY > H4, BODY > P, BODY > DIV.CONV { color: #fff; }
P {
margin-bottom: 1em;
margin-top: 0px;
}
SP {
display: inline;
font-style: normal;
font-weight: normal;
padding-left: 1pt;
padding-right: 1pt;
}
SPAN.IUC, IU {
font-style: italic;
background-color: #3a3a3a;
color: #fff;
}
SPAN.IVC, IV {
font-style: italic;
background-color: #fff;
color: #000;
}
DIV.CONV {
display: grid;
grid-gap: 1em;
width: 100%;
grid-template-columns: max-content 1fr;
}
DIV.CONV > DIV.C1 { grid-column: 1; }
DIV.CONV > DIV.C2 { grid-column: 2; }
</STYLE>
<STYLE type="text/css">
SP.T { background-color:red; } .TT { color:#ff3333; }
SP.A { background-color:magenta; } .TA { color:#ff2093; }
SP.H { background-color:yellow; color:#000; } .TH { color:#dcd427; }
SP.I { background-color:green; } .TI { color:#779933; }
SP.V { background-color:blue; } .TV { color:#0092cc; }
</STYLE>
<TITLE>Nagy Tímea: Mielőtt a Napba érsz</TITLE>
</HEAD>
<BODY link=blue vlink=purple alink=fushia>
<H1>Nagy Tímea: Mielőtt a Napba érsz</H1>
<P>@T (kislány) Hajdu Katalin
<BR>@A (színész) Szalay Krisztina
<BR>@H (rendező) Veres Gizella
<BR>@I (dramaturg) Lackner Kristóf (Stofee)
<BR>@V (asztalos) Incze Dalma Emőke
<BR>Rendező: Répási Nitta</P>
<P>Kik az Ikaroszok? Kik repülnek? Hova repülnek?
<BR>Hagyjuk nyílt kérdésnek az Ikarosz szárnyát.
<BR>– <I>Ady Endre</I>
<H2>Prológus</H2>
<DIV CLASS=CONV>
<S-0>@T egyedül</S-0>
<S-T><IU>(behunyt szemmel csettint)</IU> Most! <IU>(kinyitja, majd újra behunyja a szemét, csettint)</IU> Most! <IU>(újra csettint)</IU> Most! <IU>(csalódottan körülnéz. Csettint utoljára. Leül. Lassan lefekszik, magára húzza a kabátját.)</IU></S-T>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
</DIV>
<H2>1. kép</H2>
<DIV CLASS=CONV>
<S-0><IV>Fény.</IV></S-0>
<S-0>A színpadon @H, @A és @I. Slide: 2 (Tájkép Ikarosszal)</S-0>
<S-H>Első felvonás, 5. jelenet, mindenki a helyére! Anett! Anett!! <IU>(felugrik)</IU> Remélem, hogy mára összeszedte magát.</S-H>
<S-A><IU>(zavartan, torkát köszörülve, magas)</IU><BR>Csak zuhant és zuhant és zuhant,<BR>közben látta a tengert és látta a földet,<BR>legelésző birkákat, egy földművest, egy halászt,<BR>látta a fák leveleit külön-külön és együtt,<BR>de őt mintha senki se látta volna, még az eget kémlelő pásztor se.<BR>Hát hogy lehet valaki ennyire láthatatlan?</S-A>
<S-0>csend</S-0>
<S-H><IU>(érthetetlenül mormogva)</IU> Láthatatlan? Nahiszen! A színpad közepén áll… Mindenki őt nézi… Rá figyelnek… Mi az, hogy láthatatlan?</S-H>
<S-A>Folytassam?</S-A>
<S-H><IU>(magának)</IU> Már megint agyonjátssza magát. <IU>(hangosan)</IU> Itt én kérdezek.</S-H>
<S-H>Folytatná?</S-H>
<S-A><IU>(zavartan, torkát köszörülve, magas)</IU><BR>Már hogy ne lehetne? – felelte saját magának,<BR>hiszen ő aztán igazán tudja, milyen az, mivel járhat,<BR>ha valaki nem oda néz, ahová néznie kell,<BR>vagy ha nem fordítja el időben a fejét,<BR>ha nagyon belefeledkezik,<BR>Ha…ha nagyon belefeledkezik,<BR>ha nagyon elfelejti, ha…ha nagyon elfelejti…<BR>ha elfelejtik…</S-A>
<S-0>kínos csend</S-0>
<S-H><IU>(idegesen)</IU> Nézze, itt maga egy festményről beszél, amin az emberek olyan aprók, mint a műanyag figurák. Senki sem vonja magára a tekintetet, minden csak nézőpont kérdése. <IU>(a kivetített képre mutogatva)</IU> A maga hangja a megnyíló víz, a napszámos ingén a vörös, a fák között a fény, a fehér a sziklákon. A hangjával festi meg a képet, érti?! <IU(kis szünet, majd gondterhelten, idegesen folytatja)</IU> Még egyszer! Nyugodjon meg, és artikuláljon rendesen, jó?</S-H>
<S-0>csend</S-0>
<S-A>Elölről? <IU>(torkát köszörülve, néhány bátortalan mozdulat után)</IU><BR>Csak zuhant és zuhant és zuhant,<BR>közben látta a tengert és látta a földet,<BR>legelésző birkákat, egy földművest, egy hálót,</S-A>
<S-H>Halászt, érti? Ha-lászt!! Úgy beszél, mintha nem is olvasta volna a darabot! Mi ez itt? Óvoda? Tájkép Ikarosszal! Ha nem ismernénk a címet, talán észre sem vennénk Ikaroszt! Maga honnan nézi őt? Látja egyáltalán? Hallja a kiáltását?! Látja az arcát a víz alatt?!</S-H>
<S-A><IU>(mélyebb hangon)</IU> Csak… csak nekem nem ez a természetes beszédhangom. Nagyon nehéz… állandóan csak a hangomra figyelek, így nem tudok azonosulni a…</S-A>
<S-H>Túl sötét a hangszíne ehhez a szerephez, már megbeszéltük. Nem vagyok a pszichológusa! Folytassa, önre várunk!</S-H>
<S-0>@T belép</S-0>
<S-H>Vigyék innen ezt a gyereket!</S-H>
<S-A><IU>(magas></IU> látta a fák leveleit külön-külön és együtt,<BR>de őt mintha senki se látta volna,</S-A>
<S-H><IU>(@I felé, miközben @A tovább olvas)</IU> Hol van Pavel?</S-H>
<S-A>még az eget kémlelő pásztor se.</S-A>
<S-T><IU>(@H felé)</IU> Szia.</S-T>
<S-I>Valahol itt kell lennie, a díszletek mögött.</S-I>
<S-A>Hát hogy lehet valaki ennyire láthatatlan?</S-A>
<S-T><IU>(@H felé)</IU> Szia. Leülhetek ide melléd?</S-T>
<S-H><IU>(@I felé)</IU> Múltkor is ezt mondtad, aztán egy hónapig nem jött próbára.</S-H>
<S-A>Már hogy ne lehetne? – felelte saját magának,<BR>hiszen ő aztán igazán tudja, milyen az, mivel járhat,</S-A>
<S-T><IU>(@H felé)</IU> Szia… szia!</S-T>
<S-I>Szia, @T. Ettél már valamit? Na, gyere, gyere velem.</S-I>
<S-0>@I és @T kézenfogva el</S-0>
<S-A>Akkor… akkor honnan mondjam?</S-A>
<S-H><IU>(kezébe temeti az arcát)</IU> Elölről.</S-H>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
</DIV>
<H2>2. kép</H2>
<DIV CLASS=CONV>
<S-0><IV>Fény.</IV></S-0>
<S-0>@T egyedül.</S-0>
<S-T><IU>(egy falat vizsgál játék sztetoszkóppal. Elváltoztatott hanggal)</IU> Nagy levegőt vegyél! Még egyet! Így. De ne beszélj közben, akkor nem tudok figyelni! Ne legyél rossz! Nagy levegőt! A tüdő tiszta. Egy lázas gyereket nem szabad betakarni, apuka! Mikor kezdődtek a tünetek? Ebből adjon neki naponta kétszer, vizesruházza is! <IU>(leül a földre)</IU> Most! <IU>(csettint)</IU>. Most! <IU>(behúnyja a szemét. Újra csettint)</IU> Most! <IU>(csalódottan körülnéz. Csettint. Leül. Lassan lefekszik, magára húzza a kabátját. Elalszik)</IU></S-T>
<S-0>@I belép @Vnal</S-0>
<S-I>Ide hozzátok majd a fákat!</S-I>
<S-V>Még mindig itt van? Alszik?</S-V>
<S-I>Te sem láttad Pavelt?</S-I>
<S-0>csend</S-0>
<S-V>Ma nem.</S-V>
<S-0>@I letérdel @T mellé</S-0>
<S-V>Még úgy is sok dolgunk van hátul. Az erdő sem érkezett meg. Addig hagyjuk aludni.</S-V>
<S-0>Falevelet behordani.</S-0>
<S-0>@T tovább alszik. Minden szereplő többször keresztülsétál a színen, Atáról látszólag tudomást sem véve.</S-0>
<S-0>Slide: 4 (erdő)</S-0>
<S-0>Mindenki el. @T felébred. Körülötte fák.</S-0>
<S-T><IU>(felül)</IU> Hol vagyok? Álmodom? Vagy… sikerült! Most már tudok én is varázsolni! Anya? Te küldted a fákat? Te küldted az erdőt? Eddig kézen fogva vezettél, most nem vagy sehol. <IU>(megöleli magát)</IU> Aludj, méhecske, aludj! Senki se tudja, de mióta nem vagy velem, minden este magamnak mondom csöndben, aludj méhecske, aludj!</S-T>
<S-0>@A belép, kezében a szöveg, olvas, meg-megáll egy-egy szón, gyakorol</S-0>
<S-A><IU>(maga elé mormolva, méla)</IU> Műanyag figurák. Senki sem vonja magára a tekintetet.</S-A>
<S-0>olvas</S-0>
<S-A>Míg a távolban hófehér, sziklás hegyek ragyognak,<BR>s fülébe nem halkuló, fojtott hang zsolozsmázik.</S-A>
<S-A><IU>(magának, visszaidéz, megbántva)</IU> Mit is mondott? A hang…a hangom víz, vörös, fény, és fehér.<BR>Ha nem ismernénk a címet, akkor észre sem vennénk…<IU>(tovább olvas, fel)</IU><BR>Egy végtelen hosszú litánia: szerelmi vallomások, eskük,<BR>himnuszok és zsoltárok, siratók és köszöntők.<BR>De ki tarthat mindent számon? Mindenre ki emlékszik?</S-A>
<S-T>Én.</S-T>
<S-A>Ata, a frászt hoztad rám! <IU>(megöleli)</IU> Te csupa láz vagy! Hol van az apukád?</S-A>
<S-T>Azt mondta, hogy este értem jön. Én mindenre emlékszem. Tőlem kérdezted? Engem kerestél?</S-T>
<S-A>Neked orvosság kell, kicsim.</S-A>
<S-T>Nem engem kerestél? Úgy szeretném, ha valaki engem keresne.</S-T>
<S-A>Gyere ide! <IU>(ringatja)</IU></S-A>
<S-T>Miért vagy szomorú?</S-T>
<S-A>Semmiért. <IU>(csend)</IU> Mindenért.</S-A>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
<S-0>Slide: 5 (fekete)</S-0>
</DIV>
<H2>3. kép</H2>
<DIV CLASS=CONV>
<S-0><IV>Fény.</IV></S-0>
<S-0>@H irodája. Székek egy asztal két oldalán.</S-0>
<S-H>Miről akartál beszélni?</S-H>
<S-I>Anettről.</S-I>
<S-0>csend</S-0>
<S-H>Már az elején megmondtam neked, hogy ez így nehezített pálya.</S-H>
<S-I>De nem csak miattunk. Nem ez az első darab, amiben így dolgozunk együtt, mióta eljegyeztük egymást.</S-I>
<S-H>És?</S-H>
<S-I>Én csak azt szeretném, ha objektív tudnál maradni te is. Nem lenne olyan nehéz a pálya, ha te nem nehezítenéd tovább…</S-I>
<S-H>Mit akarsz ezzel mondani?</S-H>
<S-I>Te választottad ki őt a szerepre, őt akartad, emlékszel, hányan voltak a próbajátékon?</S-I>
<S-H>Ő kérte, hogy beszélj velem?</S-H>
<S-I>Nem. Héja… Nézz magadra. Barátok vagyunk. De mióta… azóta hogy… miért nem vettél ki szabadságot? Egy pár hónapot, amíg összeszeded magad.</S-I>
<S-H>Jól vagyok. De még mindig nem értem, hogy miről akartál beszélni velem.</S-H>
<S-I>Hagyj Anettnek egy kicsit több teret.</S-I>
<S-H>Ez a szerep, mégis mit akarsz?</S-H>
<S-I>Ez a szerep nem az a szerep…</S-I>
<S-H>Atyaég. Mintha nem lenne épp elég bajom. Mi a francnak kell velem rébuszokban beszélni?</S-H>
<S-I>Ezt a szerepet mindig Iza játszotta,</S-I>
<S-H>Ne folytasd…</S-H>
<S-I>Anett nem Iza!</S-I>
<S-H>Elég!</S-H>
<S-I>Iza nem jöhet vissza… de van, aki még… akik itt maradtak, azoknak…</S-I>
<S-H>Mit tudsz te erről? Mit tudsz te erről?! Fogalmad sincs, hogy… hogy tudsz így beszélni, amikor te nem is tudod, hogy…</S-H>
<S-I>Igazad van. Nekem nincs gyerekem. De Pavel egyedül maradt,</S-I>
<S-H>Az ő hibája!</S-H>
<S-I>Az ő hibája? Nem ő tehet arról, hogy Iza meghalt!</S-I>
<S-H>Tűnj el innen!</S-H>
<S-I>Még a temetésére sem mentél el…</S-I>
<S-H>Kifelé!!</S-H>
<S-0>@I el.</S-0>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
<S-0>@A hangját halljuk</S-0>
<S-A>Hallgatta azt a hangot. Vajon mit akarhat tőle?<BR>Felébreszteni valamilyen álomból, vagy elaltatni őt lassan?<BR>Hogy eleméssze a tűz, vagy hogy megfagyjon benne a vér?</S-A>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
</DIV>
<H2>4. kép</H2>
<DIV CLASS=CONV>
<S-0><IV>Fény.</IV></S-0>
<S-0>Ugyanott. @H az asztalra borulva. @V belép, leül tőle messze egy székre, és elkezd faragni, miközben beszél.</S-0>
<S-V>Ne haragudj, hidegben nem lehet rendesen faragni. Majd utána megmelegítelek. Átlehellek, mielőtt a helyedre kerülsz.</S-V>
<S-H>Ki van itt?</S-H>
<S-V>Csak én vagyok.</S-V>
<S-H>Nem ismertem meg a hangod.</S-H>
<S-V>Régen találkoztunk.</S-V>
<S-0>csend</S-0>
<S-V>Mindig szeretek egyedül lenni, amikor a szívhez érek. De most Ata alszik a fák között.</S-V>
<S-H>Pavel még mindig nem vitte haza?</S-H>
<S-V>Nincs többé haza. Azért hozza ide, hogy ne legyen egyedül egész nap, amíg ő munkát keres. Elvesztették az albérletet.</S-V>
<S-H>Micsoda?</S-H>
<S-V>Nem tudták fizetni a kezeléseket. Amikor megkapták a diagnózist… ő nem akarta, hogy tovább kezeljék. De Pavel ragaszkodott hozzá. Teljesen eladósodtak.</S-V>
<S-0>csend</S-0>
<S-H>De az a humbug a természetgyógyásszal… én azt hittem, hogy Pavel nem akarta a kezeléseket!</S-H>
<S-V>Az Ata miatt volt, őt vitte hozzá. Akkor már hónapok óta nem tudott aludni.</S-V>
<S-0>csend</S-0>
<S-H>Aznap, amikor meghalt, hárman jöttek, hogy kivágják az ezüstjuhart az ablakom előtt. Senki sem mondta, hogy beteg, senki sem mondta, hogy annyira elkorhadt, hogy bármikor rádőlhetett volna a lakásra. Zuhantak a rönkök a földre, és én arra gondoltam, hogy így sírnak az angyalok is, ilyen hangja lehet az égből a földre hulló könnyeknek. A fa helyén, ott ahol az ágak voltak, csak egy lyuk maradt, láthatatlan üresség a levegőben, és én tudtam, oda már nem mehetek utána, azt a lyukat Izának vágták, nem volt az az erő, ami visszatarthatta volna…</S-H>
<S-0>csend</S-0>
<S-H>Abban a vonzásban elvesztettem mindenem…először az ujjaim tűntek el a körmeimmel, azután a kezem és a karom, a lábaim, az egész testemből csak a szárnyaim maradtak. Arra lettem ítélve, hogy repüljek fáradhatatlanul, nélküle éljek tovább! Ikaroszt senki sem értette meg! Hogy olvadhatott el a viasz, ha felfelé haladva egyre hidegebb van? Mielőtt a Napba érsz, a szárnyak rádfagynak, a szárnyak visznek tovább kegyetlenül, soha többé nem állhatsz meg, nem nyugodhatsz, mert nincs soha többé megérkezés…</S-H>
<S-0>csend</S-0>
<S-H>Azt mondtad, hogy Ata alszik… azt mondtad, hogy most alszik? Hová mégy? Maradj itt… maradj még!</S-H>
<S-V>Nem megyek el. Összeseprem a faforgácsokat.</S-V>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
<S-0>Slide: 6 (fák napfénnyel)</S-0>
</DIV>
<H2>5. kép</H2>
<DIV CLASS=CONV>
<S-0><IV>Fény.</IV></S-0>
<S-0>@A és @I. Körülöttük fák. Messzebb @T alszik egy kabáton.</S-0>
<S-A><IU>(magának, halkan)</IU> Semmi sem az, aminek látszik. <IU>(az arca elé vesz egy levelet)</IU> De miért más minden levél?</S-A>
<S-I><IU>(vállat vonva)</IU> Az ő ötlete volt. Azt mondta, hogy csak két méretben gyártanak műleveleket. Senki sem hitte volna el, hogy ezek igazi fák. Távolról így természetesebbnek hatnak.</S-I>
<S-0>csend</S-0>
<S-I>Mi van a hajadban? Egy forgács? <IU>(tenyerükbe veszik a faforgácsot)</IU> Egy egész erdő…mégis olyan könnyű, mint egy szempilla.</S-I>
<S-A><IU>(halkan)</IU> Akkor fújj egyet, fújj el a tenyeredről. De először kívánj valamit!</S-A>
<S-I>Azt, hogy maradj. Ne fújhassalak el.</S-I>
<S-A>De ne mondd el! <IU>(nevet)</IU> Nem szabad elmondani!</S-A>
<S-0>csend</S-0>
<S-A><I>(komorodik)</I> Atától mindenki kapott ajándékot karácsonyra. Alufólia-díszeket. Olyan sok elszakadt csak attól, ahogy kibontottuk a csomagolópapírt! Mégse sírt.</S-A>
<S-0>csend</S-0>
<S-A>Ma a próbán…amikor bejött, és ő még csak rá sem nézett…eszembe jutottak azok a díszek, egy pillanatra nem is hallottam mást, csak az alufólia sercegését. Ata úgy állt ott, mint egy angyal, akinek olyan hatalmasra nőttek a szárnyai, hogy minden mást kiszorítottak a térből. Héja pedig csak szakadás volt az egyik alufólia-fecnin.</S-A>
<S-I>Hallottam őket az előbb. Vahan volt benn nála.</S-I>
<S-A>Vahan? Akkor jó. Ha valaki ért a nyelvén…</S-A>
<S-I>Sajnálom, hogy ilyen nehéz. Sajnálom, hogy ilyen helyzetbe hoz. Ha akarod, olvassuk át együtt a szöveget…</S-I>
<S-0>@A megsimogatja a leveleket az egyik ágon. Odamegy és leguggol @T mellé.</S-0>
</DIV>
<H2>6. kép</H2>
<DIV CLASS=CONV>
<S-0>Slide: 7 (tájkép Ikarosszal)</S-0>
<S-0>Ugyanott. @A és @I @T mellett ülnek a földön. @I olvassa a szerepet @Anek, miközben @A borogatást tesz @T homlokára.</S-0>
<S-I>Lehet, hogy régen tudta, vagy úgy képzelte, hogy tudja,<BR>ha volt is az a hang, más volt, azt hitte, szárnysuhogás.</S-I>
<S-0>@H belép, és ő folytatja a szöveget</S-0>
<S-H><IU>(@I felé, halkan)</IU><BR>Közben ő is beszélt, ő is magyarázott valamit szünet nélkül,<BR>érvelt és fogadkozott, minthogyha bárki is hallaná.</S-H>
<S-I><IU>(tovább olvas, fel-felpillantva Héjára, mintha neki mondaná)</IU><BR>Csak meg ne kövesedjenek apránként szájában a szavak,<BR>mert akkor felhagy majd a beszéddel és elnémul végleg,</S-I>
<S-H>vagy nem hagy fel vele soha, suttog magában tovább,<BR></S-H>
<S-A>mialatt zuhan át a világon mint pörgő falevél,</S-A>
<S-H><IU>(és @A)</IU> egyre láthatatlanabbul és egyre sebesebben.</S-H>
<S-0>@A és @I el. @H lekuporodik @T mellé</S-0>
<S-H>Ata.</S-H>
<S-T>Nagyapa! Tudom, hogy nem szereted, ha nagyapának szólítalak, de nem tudom, hogy hívjalak…</S-T>
<S-H>Én sem tudom…</S-H>
<S-T>Odaadod a kezed?</S-T>
<S-0>csend</S-0>
<S-T>Anya mindig azt mondta, hogy te nem is vagy héja. Hanem luzoni csillagos galamb. Aminek az a piros folt van a mellkasán. Csak hogy az hosszú. Nem lehetne úgy kiabálni utánad, hogy luzoni csillagos galamb, gyere! De én kitaláltam valamit, akarod tudni? <br> A luzoni nem tudom, hogy mi, csak a 🌟csillagot és 🕊 a galambot tudom. De még a csillagos galamb is túl hosszú. Ha a 🌟 csillagos és 🕊 a galamb elejét egymás mellé teszem, akkor abból az lesz, hogy 🐌 csi-ga. De miért nézel így rám? Te is szomorú vagy, mint Anett? Semmiért és mindenért? Vagy a 🐌 csigáért? Csak azért mondtam, mert elbújtál…</S-T>
<S-H>Úgy sajnálom. Ne haragudj rám.</S-H>
<S-T>Semmi baj. Én szeretek bújócskázni. Látod, most is megtaláltalak. Várj, behunyom a szemem. Hátha csak álmodlak. Meg ezt az erdőt is.</S-T>
<S-0>behunyja a szemét. Csettint. @H nézi a csukott szemű @T-t.</S-0>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
<S-0>@A hangját halljuk.</S-0>
<S-A><IU>(egyre lassabban, a saját hangján)</IU><BR>Nem hunyta be a szemét, számolt, még mindig számolt,<BR>még messze attól, hogy valamilyen nyugvópontig érjen.<BR>Aztán egyszer csak felcsapott a víz és szétnyílt a tenger,<BR>és aztán csönd támadt, de mintha valaki a magasban<BR>újra kezdte volna a számolást, vagy talán abba se hagyta.</S-A>
<S-0><IV>Sötét.</IV></S-0>
<S-0><IV>Fény.</IV> Világos, meghajlás.</S-0>
</DIV>
</BODY>
<SCRIPT>
var roles = {'T': 'ATA', 'A': 'ANETT', 'H': 'HÉJA', 'I': 'IGOR', 'V': 'VAHAN'};
document.body.innerHTML = (document.body.innerHTML
.replaceAll(/<X>(.*?)<\/X>/gsi, '<audio controls><source src="$1.mp3" type="audio/mpeg"></audio>')
.replaceAll(/<S-([A-Z0-9])>(.*?)<\/S-\1>/gsi, function(m, p1, p2) { if (p1 == '0') return '<DIV CLASS=C2><SPAN CLASS=IUC>* ' + p2 + '</SPAN></DIV>'; p1 = p1.toUpperCase(); return '<DIV CLASS=C1>@' + p1 + '</DIV><DIV CLASS=C2><SPAN CLASS=T'+ p1 +'>' + p2 + '</SPAN></DIV>'; })
.replaceAll(/@([A-Z0-9])/g, function(m, p1) { return '<SP CLASS=' + p1 + '>' + roles[p1] + '</SP>'; })
);
</SCRIPT>
</HTML>